Önéletrajz
Dr.Irinyi Beatrix
Munkahely:
Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Bőrgyógyászati Klinika, 4032, Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Telefon: 52-255-602, Fax: 52-414-632
Magánrendelés:
4026 Debrecen, Mester u. 38-40.

Szakterület:
● bőrgyógyászat,
● orvos-kozmetológia,
● venerológia,
● allergológia, klinikai immunológia és
● esztétikai bőrgyógyászat
● Munkaköri beosztás : egyetemi adjunktus
● Nyelvismeret : angol középfok

Pályafutás:
1997. DOTE Általános Orvostudományi Karon általános orvosi diplomát szereztem.
2003. bőr- nemigyógyász, kozmetológus, és venerológus szakvizsgát tettem, majd
2006. allergológia és klinikai immunológia szakvizsgát
2007. PhD fokozatot szerztem: Klinikai és immunológiai vizsgálatok krónikus urticariában címmel
Fő érdeklődési területem: bőrgyógyászati allergológiai, immunológiai, autoimmun kórképek tanulmányozása, valamint új diagnosztikus és terápiás módszerek kifejlesztése és bevezetése. Több éve szakmai igényességgel és elkötelezettséggel esztétikai bőrgyógyászattal is foglalkozom.
Jelenleg a Debreceni Egyetem Bőrklinikáján egyetemi adjunktusként dolgozom és 5 éve magánrendelésem működik a városban.

Tudományos egyesületi tagság :

1990.Magyar Dermatológiai Társaság (MDT)
2005.Magyar Allergológiai és Kilinikai Immunológiai Társaság (MAKIT)
2006.European Academy of Allergology and Clinical Immunology (EAACI)
2007.Magánbőrgyógyászati Társaság

Szakmai díjak :

2002. Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle nívó díjas közleménye (legjobb terápiás közlemény): Dermatitis herpetiformis Duhring Sumetrolim kezelése
2010. Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle nívó díjas közleménye (legjobb összefoglaló közlemény): Krónikus urticariában végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok

Közlemények jegyzéke
1. Irinyi B , Szegedi A, Emri G, Bégány Á, Hunyadi J: Dermatitis herpetiformis Duhring Sumetrolim kezelése. Bőrgyógy Ven Sz 2001; 77(1): 23-26.

2. Szegedi A,Irinyi B, Bessenyei B, Hunyadi J, Semsei I: UVB light and 17- b -estradiol have different effects on the mRNA expression of Ro/SSA and La/SSB autoantigens in HaCaT cells. Arch Derm Res 2001; 193: 275-282.

3. Szegedi A, Irinyi B, Hunyadi J: A krónikus urticaria. Bőrgyógy Ven Sz 2002; 78(3): 101-106.

4. Aleksza M, Irinyi B, Lukács A, Antal-Szalmás P, Hunyadi J, Szegedi A: Increased frequency of intracellular IL-13 and IL-10, but not IL-4 expressing CD4+ and CD8+ peripheral T cells of patients with atopic dermatitis. Br J Dermatol 2002; 147: 1135-1141.

5. Irinyi B , Aleksza M, Antal-Szalmás P, Sipka S, Hunyadi J, Szegedi A: Cytokine production of CD4+ and CD8+ peripheral T lymphocytes in patients with chronic idiopathic urticaria. Act Derm Vener 2002; 82: 249-253.

6. Irinyi B , Aleksza M, Antal-Szalmás P, Sipka S, Hunyadi J, Szegedi A: Citokin szintek vizsgálata krónikus idiopátiás urticariában szenvedő betegekben. Bőrgyógy Ven Sz 2003; 79(1): 3-7.

7. Szegedi A, Aleksza M, Gonda A, Irinyi B, Sipka S, Hunyadi J, Antal-Szalmás P: Elevated rate of Thelper1 (T H1) lymphocytes and serum IFN-? levels in psoriatic patients. Immunology Letters 2003; 86: 277-280.

8. Irinyi B , Zeher M, Hunyadi J, Szegedi A: Autoimmun urticaria Cyclosporin A kezelése. Magyar Immunológia 2004; 3(1): 46-48.

9. Irinyi B , Hunyadi J: Az atopias dermatitis újabb terápiás lehetőségei. Családorvosi Fórum 2004; 9: 16-20.

10. Gyimesi E, Sipka S, Dankó K, Kiss E, Hídvégi B, Gál M, Hunyadi J, Irinyi B, Szegedi A: Basophil CD63 expression assay on highly sensitised atopic donor leukocytes- a useful method in chronic autoimmune urticaria. Br Dermatol 2004; 151: 388-396.

11. Szegedi A , Aleksza M, Irinyi B, Hunyadi J: Az atopiás dermatitis immunológiai háttere. Bőrgyógy Ven Sz 2004; 80(3): 133-137.

12. Aleksza M, Szegedi A, Antal-Szalmás P, Irinyi B, Gergely L, Ponyi A, Hunyadi J, Sipka S, Zeher M, Szegedi Gy, Dankó K: Altered cytokine expression of whole blood Thelper and Tcytotoxic lymphocytes of patients suffering from polymyositis and dermatomyositis. Ann Rheum Dis 2005; 64: 1485-1489.

13. Szegedi A, Irinyi B, Gál M, Hunyadi J, Dankó K, Kiss E, Sipka S, Szegedi Gy, Gyimesi E: Significant correlation between the CD63 assay and the histamine release assay in chronic urticaria. Br J Dermatol. 2006; 155(1):67-75.

14. Szegedi A, Irinyi B, Csuth Á, Tengely É, Hunyadi J, Sipka S, Gyimesi E: A bazofil aktivációs teszt és a hisztamin felszabadulás mérés összehasonlító vizsgálata a krónikus autoimmun urticaria diagnosztikájában. Bőrgyógy Vener Sz 2006; 82(3): 119-125.

15. Irinyi B , Széles Gy, Gyimesi E, Tumpek J, Herédi E, Dimitrios G, Ádány R, Hunyadi J, Szegedi A: Clinical and laboratory examinations in the subgroups of chronic urticaria. In Arch Allergy 2007; 144(3): 217-225.

16. Szegedi A , Irinyi B, Gál M, Hunyadi J: A levocetirizin hatékonyságának vizsgálata krónikus urticariás betegeken. Allergológia és Klinikai Immunológia 2007; 10: 34-39.

17. Irinyi B , Szegedi A: Lokális szteroid terápia a XXI. században. Bőrgyógyász Info 2008; 4/4: 139-143.

18. Bodnár E, Irinyi B, Bartha Zs, Hunyadi J, Remenyik É, Szegedi A: Psoriasis és gluténszenzitív enteropathia együttes előfordulása. Bórgyógy. Ven Sz 2008; 4: 120-123.

19. Törőcsik D, Irinyi B, Bégány Á, Horkay I, Remenyik É, Szegedi A: Thalidomide alkalmazásával szerzett tapasztalataink a Debreceni Egyetem Bőrklinikáján. Bőrgy Ven Sz 2008; 5: 155-161.

20.Irinyi B , Széles Gy, Gyimesi E, Tumpek J, Herédi E, Ádány R, Hunyadi J, Szegedi A: Krónikus urticariában végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok. Bőrgyógy Ven Sz 2009; 1: 3-10.

21 Remenyik É, Irinyi B: Allergiás betegségek a bőrön Les Nouvelles Esthétiques Spa 2009; 3: 8-10.

22. Irinyi B, Szegedi A: Atopias dermatitis. Magyar orvos 2009; 6:40-43.

23. Irinyi B, Váróczy L, Gergely L, Veres I, Dezső B, Remenyik É, Szegedi A: A felnőttkori atopiás dermatitis és a kután limfómák elkülönítésének nehézségei. Orvostovábbképző szemle 2011. XVIII évf, 11. sz, (151) 91-94.

24. Gáspár K, Nagy G, Irinyi B, Tumpek J, Sipka S, Remenyik É, Szodoray P, Szegedi A: Association between serum IL-16 level and degree of sensitization in patiens with atopic dermatitis. Int. Arch. Allergy Immunol. 156 (1), 69-74, 2011.

25. Irinyi B, Gyimesi E, Garaczi E, Bata Zs, Kemény L, Mócsai G, Soltész B, Zeher M, Remenyik E, Szegedi A: Extended diagnostic value of autologous serum skin test and the basophil CD63 expression assay in chronic urticaria. 2012. Br. J. Dermatol.
26. Pónyai Gy, Németh I, Altmayer A, Nagy G, Irinyi B, Battyáni Z, Temesvári E: Patch test with fragrance mix II and its components. Dermatitis 2012; 23(2), 71-74.
Médiamegjelenés
DE-OEC

Dr. Irinyi Beatrix, egyetemi adjunktus, Esti közelkép,, 2014. szept 30.






Melanoma Napot tartottak 2009 májusában a DE OEC-en. A melanoma rosszindulatú bõrdaganat, melynek elõfordulási gyakorisága az utóbbi 10-20 évben a kétszeresére emelkedett, és egyre inkább a 20-30 éves korosztálynál alakul ki. További, a megelõzés szempontjából is fontos információkat tudhatunk meg dr. Irinyi Beatrixtól, a Bõrgyógyászati Klinika adjunktusától.



DTV Egészségére c. mûsora.Drakula terápia a szépség megõrzés eszközeirõl beszél, Dr. Irinyi Beatrix bõrgyógyász. Természetességrõl és szépségrõl a Debrecen Tv mûsorában.




2008. május 17-tõl minden szombaton 16:00-17:00 óra között prof.dr.Dávid Tamás és dr.Várhidi Hajna mûsora, RáKérdés az ECHO TV-ben.



DTV Egészségére Plusz c. mûsora. 2012 február 28. Ránctalanításról a szépség megõrzés eszközeirõl beszélgetünk Dr. Irinyi Beatrix bõrgyógyásszal..

Dehir - Egészségére Plusz 2012-02-28

Ők is nállunk jártak! Fésűs Nelly is nállunk szépült!

ByeAlex is Dr.Irinyi Beatrix bőrgyógyászati rendelőjét ajánlja!

Pályázatok
Aktualitások


Csökkenthető az izzadás erőssége
A verejtékezés fő feladata a test belső hőmérsékletének szabályozása: a belső hőnek a verejtékcsatornákon keresztüli bőrfelszínre történő elvezetése megóvja a szerveket a túlhevüléstől. "Normál körülmények között is napi fél-egy liter folyadékot elpárologtatunk a bőrön keresztül, úgy, hogy még nedvességérzetünk sincs közben, nagy melegben viszont ennek többszörösét izzadjuk ki" - mondja dr. Irinyi Beatrix, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Bőrgyógyászati Klinikájának adjunktusa. Amikor a szervezet belső hőmérséklete emelkedik, akár a külső hőmérséklet növekedése, akár sportolás vagy hormonális változások (például menopauza) miatt, az serkenti a verejtékmirigyek működését. A bőrben található verejtékmirigyek száma 2-5 millió között van, vagyis az, hogy ki mennyire izzad, részben attól is függ, hogy mennyi verejtékmiriggyel rendelkezik. Egyes testtájakon különösen nagy sűrűségben találhatók verejtékmirigyek - többek között a tenyéren, a talpon és az arcon.

Kétféle izzadság létezik
"Kétféle verejtékmiriggyel rendelkezünk. Az egyik típus az úgynevezett ekkrin mirigy, amelyből a legtöbb a tenyéren és a talpon van, de nagyobb számban megtalálhatók az arcon, a hajtöveknél is. Ezek a mirigyek a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt állnak. A váladékuk színtelen, szagtalan, vízszerű, közvetlenül a bőr felszínére ürül. Tulajdonképpen az e mirigyek által termelt váladék 90 százaléka víz, illetve ásványi sók és némi tejsav van még benne, ami savas vegyi hatást kölcsönöz. Ha valaki megnyalja, ez az izzadtság sós ízű" - mondja dr. Irinyi Beatrix. E mirigyek elsősorban stressz, sportolás, illetve a hőség hatására aktiválódnak, hiszen ez utóbbi szintén komoly fizikai megterhelés a szervezet számára, elsősorban a szív fokozott tevékenysége által. "A másik típusú verejtékmirigy az apokrin mirigy. Ezek a hormonális rendszer szabályozása alatt állnak, és többek között a nemi szervek, az emlő és a hónalj területén találhatók. Ezek működése csak serdülő korban kezdődik el és fokozódik, majd idős korban jelentősen csökken. Cseppszerű váladékot termelnek, amelyeket nem közvetlenül a bőrfelszínre, hanem a szőrtüszők nyílásához vezetnek ki. Ez a lúgos vegyhatású, tejszerű váladék sokszor kellemetlen szagú, ez adja az ember testszagát. Különösen erős szagú lehet a verejték, ha hosszabb ideig a bőrön marad, mert ilyenkor megindul a bőrbaktériumok általi bontása, a keletkező bomlástermékeknek pedig már kellemetlen szaguk lehet" - mondja a bőrgyógyász.

Fokozza az izzadást a dohányzás, az alkohol és a kávé is
A hőség mindkét típusú verejtékmirigy működését serkenti, de az izzadást egyéb tényezők is befolyásolhatják. Az értágító hatás, és emiatt nagyobb felületen való hőleadás következményeként erősíti az izzadást az alkohol, a kávé, a csípős ételek, a koffein és a nikotin is. Ezért ezeket érdemes a nagy melegben kerülni. "Egyes betegségek és gyógyszerek szintén fokozhatják az izzadást. Ilyen kórkép többek között a cukorbetegség, a pajzsmirigy-túlműködés, a depresszió, a lázas állapot, de például a non-Hodgkin limfómának és a leukémiának is gyakori első tünete az erős éjszakai izzadás. Fokozzák a verejtékezést például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők vagy például az aszpirin is" - mondja a bőrgyógyász.

Mikortól kóros az izzadás?
Ha valaki zavaró mértékben izzad, és azt nem intenzív mozgás vagy a nagy hőség váltja ki, akkor érdemes először megfigyelnie magán, hogy milyen napszakban , mely testrészeken jelentkezik a fokozott verejtékezés. Ha például stressz, szorongás hatására indul be erős izzadás, az a szimpatikus idegrendszer túlzott aktivitását jelzi. Az elhízás hatására fokozódó izzadás viszont már inkább hormonális eredetű, és a hormonrendszer változásaira érzékeny verejtékmirigyek aktiválódnak. "Egyéni, hogy ki mekkora izzadásmennyiséget tart zavarónak, de általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha valakinek kézfogáskor nedves a tenyere, vagy a ruhája hónalján tenyérnyi foltok éktelenkednek normál klímaviszonyok és nem megerőltető fizikai aktivitás mellett az kórosnak nevezhető. Ilyenkor belgyógyász, endokrinológus, bőrgyógyász, esetleg nőgyógyász, onkológus, pszichológus segítségével érdemes utánajárni a kiváltó okoknak" - mondja dr. Irinyi Beatrix. Forrás: AFP/SPL

A kóros izzadás is mérsékelhető
Ha az izzadás hátterében a stressz, a szimpatikus idegrendszer túlműködése áll, akkor segíthetnek a stresszoldó, relaxációs technikák, autogén tréning, illetve ritkán szorongás csökkentő készítmények is alkalmazhatók. "Segítséget jelenthetnek a helyileg alkalmazható izzadás-gátló oldatok dezodorok, fémsó illetve aldehid tartalmú hintőporok, de rendszeres használatuk sokszor kiszárítja a bőrt, és irritációt okozhat az adott bőrfelszínen. A dezodorok általában csak a kellemetlen szagot közömbösítik, a verejték elválasztásra általában hatástalanok"- mondja a bőrgyógyász Átmeneti megoldás a víz-iontoforézis alkalmazása, amelyet kizárólag a tenyér és a talp izzadás gátlására használnak, melynek során az izzadó területet vízbe merítve elektromosan töltött részecskékkel blokkolják a verejtékmirigyek aktivitását. A 10-15 kezelés utáni javulást követően már heti 1-2 fenntartó kezelés elegendő lehet. "Új megoldást jelent kóros izzadás (hyperhidrosis) kezelésében a botolinum toxin (botox) injekció. A fokozott izzadásnak kitett területen alkalmazott injekció a kezelést követő harmadik napon kezd csökkenni és egy hét múlva teljesen megszűnik. Ha a hatás gyengülni kezd, a kezelés megismételhető. Az első injekció után 4-8 hónapig, a második után már akár 10-12 hónapig is jelentősen csökkenhet adott terület verejtékezése" - mondja dr. Irinyi Beatrix. Végső esetben sor kerülhet műtéti megoldásra is, ez viszont nem teljesen veszélytelen megoldás. A mellkasi műtét során az izzadásra ható, a hónalj és a tenyér felé futó vegetatív idegeket átvágják, így csökkentik az adott terület verejték elválasztását. De hasonló megoldást jelent a hónalji verejtékmirigyek teljes kiírtása is. A műtöttek mintegy 80 százaléka azonban azt tapasztalja, hogy az izzadás áttevődik más testrészekre, például a törzsre.
II.Rajzpályázat